1962-ben alakult angol együttes. Eredeti felállás: Mick Jagger ének, harmonika, gitár;                             Brian Jones gitár;                             Keith Richard gitár;                             Charlie Watts dob;                             Bill Wyman basszusgitár.

      Még nem bombázták Londont, amikor az Istenek összegyűltek és elhatározták, hogy öt fiú fog hamarosan születni. fontos küldetésük lesz, s ezt a hatvanas években fogják megvalósítani. Az Istenek hatalmas köveket választottak a sziklás égi mezőkön, s ezeket addig-addig csiszolták, míg lelket nem leheltek beléjük. Így jött létre az ötös égi mása, hogy majd egy napon megjelenjen a Földön. Feladatuk: zenével becsavarogni a világot - hidat verni kelet és nyugat, észak és dél között. A mennybéli pletykák úgy tartják, hogy földi keresztapának Muddy Waterst választották.
Mick Jagger (1943. jul. 26.), Brian Jones (1942. febr. 28.), Keith Richard  (1943. dec.18.), Charlie Watts (1941. jún. 2.), Bill Wyman (1941. okt. 24.). eredetileg így állt fel az ötös, de volt némi előzmény is. Jagger, Jones, Richard és a zongorista Ian Stewart - aki haláláig tiszteletbeli tag volt a Stones-nál - már egy ideje együtt játszott, míg Watts Alexis Corner bandájában dobolt, ahol Jagger is énekelt már korábban. Wymannel kiegészülve lett teljes a csapat.
1963-ban jött létre a Brian Jones and Mick Jagger and The Rollin' Stones, mely kisebb-nagyobb klubokban játszott. Még ebben az évben néhány demofelvételt készítettek az I.B.C. stúdióban. Andrew Oldham lett a menedzserük. Első kislemezük a Come On / I Want To Be Loved  volt, amely június 7-én került piacra. Még ebben az évben részt vettek a 1st National Jazz Festivalon Richmondban. Túrnéztak többek között Bob Diddley-val. 1963 végén készült el az I Wanna Be Your Man című második kislemezük, amely Lennon-McCartney szerzemény. Első nagy sikerük a következő évi Not Fade Away lett. Ekkorra már kialakult a Beatles kontra Stones háború. A szerepek ki lettek osztva: a Beatles lágyabb és dallamosabb, ha üvölt akkor is csak módjával, a Rolling a vadabb rhythm and blues, a topisabb öltözködés és a kevésbé konformista együttes mintapéldája. Sokan mindkét együttest egyformán szerették és szeretik ma is.
1964-ben jelent meg első nagylemezük The Rolling Stones címmel, amely ilyen számokat tartalmazott: Route 66, Little By Little, I'm A King Bee, Walking The Dog.  Ez évben készült el a ragyogó It's All Over Now című darab, amely Angliában azért nem került a listák élére, mert a Beatles-nek ekkor jött ki a Hard Day's Night című dala. A korszak legszebb kislemezét, a Little Red Roostert, - Wilie Dixon pompás bluesát azonban már semmi sem állíthatta meg. Bár ismát csak egy Beatles sláger az amely végül letaszította a toplista éléről. 1964-ben eljutottak az Államokba és ott is óriási volt a sikerük, útjuk során az érzelmek néha az égig csaptak. Sorra jelentek meg az SP-k: The Last Time, Get Off Of My Cloud, Paint In Black, Baby, Standing In The Shadow és a Stones himnusz - a Satisfaction. Akkoriban az albumok jelentősége jóval kisebb volt, min 3-4 év múlva, vagy mostanában. Akkor még nem dívott a 25 perces számok korszaka. 1966 tájékán a Stones és a rythm and blues jelene kezdett halványodni, s többféle hatás eredményeként zenéjük veszített eredeti őserejéből. 1967-ben Jaggerék eljutottak Varsóba. Ők voltak az első együttes a vasfüggönyön innen. A Let's Spend The Night Together című szám szövege kisebb vihart kavart az akkori Britannia néhány merevebb mozgású hatalmassága fejében, s mivel a nagy fejek árnyékot vetnek környezetükre, ezért a dalnak volt egy-két menete a legalitásért. A Flowers és a Their Satanic Majestic Request  követték a Beatles 1966-67-es albumait, különösen a Sgt. Peppers stílusát és külső jegyeit. Ekkoriban szoros volt a kapcsolat a két banda között. A We Love You című számnál John és Paul a két segítő. Jagger és Marianne Faithful, - aki egyébként az egyik legjobb és legszebb énekesnője volt a korszaknak - a hatvanas évek közepén a Beatles-szel Maharasi jóginál szívtak magukba egy kis keleti mágiát. A Stones szoros kapcsolatba került a füvekkel. Különösen Richard és Jagger, de leginkább Brian Jones, akit többször is rövid időre hűvösre tettek, de óvadékok ellenében szabad lebegésre büntettek. Európa és Amerika egyetemei forrongtak, Prága is a hűség láncában élt. Megjelent a Jumpin' Jack Flash, s késve a Beggar's Banquet című nagylemez. A késés oka: a lemez borítója, egy kétes értelmű graffittis WC-fal. Ezen a korongon olyan sikerek vannak, mint a Sympathy For Devil, a Street Fighting Man, és a Story Cat Blues. Az év végén és a következő év elején mutatták be a Rock And Roll Circus című sikeres showt. Ekkor úgy tűnt, hogy ez a vég, de mégsem ez történt. Június 13-án Jonest Mick Taylor váltotta fel. Briant ugyanis 1969 július 3-án holtan találták otthonában az úszómedencében. A halál oka azóta is ismeretlen. Sokak feltevése szerint kábítószeres állapotban érte a vég. A halála után két nappal a Stones a Hyde Parkban emlékkoncertet adott nagyedmillió ember előtt. A koncert tisztelgés volt Brian Jones emléke előtt. Jagger még ebben a hónapban folytatta a Ned Kelly és a Performance című filmek felvételeit. Faithful még ekkor is állandó kísérője volt. Pár nap múlva megjelent a Honky Tonk Woman, azután jött az altamonti fesztivál, ahol egy néger fiú az áldozat, és a Hell's Angels, - a rend őrei. E hír ihlette meg Déry Tibort a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" című kisregénye megírására.
1974-ben Mick Taylor helyét Ron Wood (Faces) veszi át.
A csapat fantasztikus sikertörténete mely még napjainkban is folytatódik, két dolognak köszönhető: a Jagger- Richards szerzőpárosnak és a frontembernek Mick Jaggernek, akit sokan a rocktörténet legnagyobb zsenijének tartanak. Annyi mindenképpen biztonsággal állítható, hogy Jagger az egyik legdémonikusabb előadója a műfajnak. Ő testesítí meg a rockzene lázadó jellegét a mai napig is. 1990-ben jelent meg Jagger önéletrajza, a Stone Alone. Az 1991-ben kiadott High Wire öbölháború ellenes kislemezük óriási vihart kavart. Az együttes 1993-ban ünnepelte 30 éves születésnapját, akkor amikor Jagger az ötvenediket. Óriási meglepetésre a születésnap után Bill Wyman basszusgitáros kivált a Gördülő Kövekből és megalapította  a Rhythm Kings nevű blues-boogie együttest. Elvis és a Beatles után ők voltak harmadikok a rockművészek közül akik bekerültek a Guines rekordok könyvébe (több mint egymilliárd eladott lemez).
És a történetnek még mindig nincs vége: 2005 -ben, nyolc évvel a Bridges To Babylon című album után, Jaggerék ismét egy új dalokat tartalmazó stúdiókoronggal rukkoltak elő melynek címe: A Bigger Bang. A lemez anyaga erősen klasszicizáló jellegű, a hetvenes évek Stones hangzását idézi fel bennünk, anélkül, hogy nosztalgikus érzés uralkodna el a számokon. Minden kétséget kizáróan a Jagger - Richards duó ismét ( immár hányadszorra? ) nagyszerű muzsikát hozott össze, és bizonyitjk, hogy a kövek cseppet sem nagypapásan gurulnak tovább.

Nagylemezek:                                                                                      A Bigger Bang